Strzelin
| Strzelin | |||
_ID_596978.jpg.html) | |||
| A strzelini Szt. Godehard-rotunda | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Lengyelország | ||
| Vajdaság | Alsó-sziléziai | ||
| Járás | Strzelini | ||
| Irányítószám | 57-100 | ||
| Körzethívószám | 71 | ||
| Rendszám | DST | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 12 131 fő (2021. márc. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 1214 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 156-201 m | ||
| Terület | 10,34 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
 | |||
 é. sz. 50° 47′, k. h. 17° 04′50.783333°N 17.066667°EKoordináták: é. sz. 50° 47′, k. h. 17° 04′50.783333°N 17.066667°E | |||
| Strzelin weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Strzelin témájú médiaállományokat. | |||
Strzelin (németül Strehlen, csehül Střelín) város Délnyugat-Lengyelországban, az Alsó-sziléziai vajdaságban, a Strzelini járás központja. Az Odera mellékfolyója, az Oława mentén fekszik, a megyeszékhely Wrocławtől 39 km-re. Lakosainak száma 12 131 fő (2021. március 31.).[1]
Története
Strzelin neve nyilat jelentő lengyel személynévből származik, eredeti formája Strzelno vagy Strzelica volt. 1292-ben I. "Szigorú" Bolko, Świdnica és Jawor hercege városjogot adományozott neki. A középkorban a település többször leégett. 1633-ban, a harmincéves háborúban teljesen kifosztották és felégették. Ugyanebben az évben pestisjárvány tört ki, amelynek négyezer lakos esett áldozatul, csak tíz család maradt életben.
A 16. században a sziléziai német-lengyel nyelvhatár Strzelin közelében húzódott; a város lakóinak többsége lengyel anyanyelvű volt. Az osztrák örökösödési háborút (1740-1748) követően Szilézia Poroszországhoz került. Nagy Frigyes engedélyezte, hogy a hazájukban üldözött csehországi protestánsok megtelepedjenek a városban. A csehek egészen 1945-ig nagy számban éltek Strzelinben.
A második világháború végén, 1945 márciusában heves harcok folytak a városért, amely során épületeinek 85%-a elpusztult. A háború után Strzelin Lengyelországhoz került, német nyelvű lakosságát pedig kitelepítették Németországba.
Híres strzeliniek
- Paul Ehrlich (1854-1915), Nobel-díjas immunológus, mikrobiológus
- Johann von Ravenstein (1889–1962) Wehrmacht-tábornok
- Błażej Augustyn (1988 - ) labdarúgó
Testvérvárosok
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Strzelin című lengyel Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
- ↑ a b https://bdl.stat.gov.pl/api/v1/data/localities/by-unit/030210417044-0987331?var-id=1639616&format=jsonapi. (Hozzáférés: 2022. október 3.)
Források
- Gustav Adolf Stenzel: Liber Fundationis Claustri Sanctae Mariae Virginis in Henrichow. Breslau: Josef Max & Komp., 1854.
- Felix Triest: Topographisches handbuch von Oberschliesen. Breslau: Verlag von Wilh. Gottl. Korn, 1865.
