Bagdad

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Bagdad (egyértelműsítő lap).

Bagdad (بغداد)
A Haifa utca és híd a Tigris folyón
Bagdad címere Bagdad zászlaja
Becenév: Isten kertje
Közigazgatás
Ország	Irak
Tartomány	Bagdad kormányzóság
Alapítás éve	762
Polgármester	Sabir al-Isawi
Irányítószám	10001–10090
Körzethívószám	1
Testvérvárosok	Lista Ammán (1989–) Bejrút Kairó Damaszkusz Szanaa Teherán Dzsidda Concord Rabat Pavlodar Phenjan Dubaj Gaziantep (2023. január 15. – )
Népesség
Teljes népesség	8 126 755 fő (2018)[1]
– elővárosokkal	kb. 7 millió fő
Népsűrűség	kb. 30 000 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	34 m
Terület	204,2 km²
Időzóna	Moszkvai idő (UTC+3)
Elhelyezkedése
é. sz. 33° 18′ 55″, k. h. 44° 21′ 58″33.315277777778, 44.36611111111133.315278°N 44.366111°EKoordináták: é. sz. 33° 18′ 55″, k. h. 44° 21′ 58″33.315277777778, 44.36611111111133.315278°N 44.366111°E
Bagdad weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bagdad témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Bagdad (arab írással بغداد , tudományos átiratban Baġdād) Irak fővárosa és Bagdad kormányzóság székhelye, Délnyugat-Ázsia második legnagyobb városa Teherán után. A város a Tigris folyó két partján terül el megközelítőleg 204,2 km² területen. Az arab világban csak Kairó előzi meg népesség tekintetében, elővárosokkal együtt körülbelül 8 millió fő.

A városban található a kormány székhelye, számos a nemzeti intézmény és minisztériumok, valamint számos vállalat központjaként működik. A város Irak GDP-jének mintegy 40%-át állítja elő. Bagdad egyben az iszlám történelem egyik kiemelkedő központja, számos történelmi mecsettel, valamint templomokkal, mandikkal és zsinagógákkal, amelyek a város vallási sokszínűségét tükrözik. Itt található a világ egyik legrégebbi egyeteme, az al-Musztanszírija Egyetem (الجامعة المستنصرية, Al-Dzsámía al-Musztanszírija)^[2], valamint a Maszdzsid al-Kázimajn mecset, amely évente zarándokok millióit vonzza. A város ad otthon továbbá a Bagdhadi Egyetemnek (جامعة بغداد, Dzsámíat Bagdád) és Bagdadi Amerikai Egyetemnek (الجامعة الأمريكية في بغداد, Al-Dzsámía al-Amríkíja fí Bagdád). A város jelentős kulturális intézményei közé tartozik az Iraki Nemzeti Múzeum, az Iraki Nemzeti Könyvtár. A Mercer listáján, amelyet a világ nagyvárosainak élhetőségéről tett közé, 2019-ben 231 város közül az utolsó helyen volt.^[3]

Bagdadot 762-ben alapította Al-Manszúr kalifa, az Abbászida Kalifátus új fővárosaként. A város rövid időn belül az iszlám világ egyik legjelentősebb kulturális és tudományos központjává fejlődött. Itt működött több meghatározó intézmény, köztük a híres Bölcsesség Háza (بَيْت الْحِكْمَة, Bayt al-Hikmah)^[4], és a település etnikai és vallási sokszínűsége hozzájárult ahhoz, hogy Bagdad a tanulás központjaként vált ismertté. Az iszlám aranykor idején a város lakossága meghaladta az egymillió főt, ezzel a világ legnagyobb városai közé tartozott. Bagdadot 1258-ban feldúlták a Mongol Birodalom seregei, amely hosszú távú hanyatlást indított el. Ezt a folyamatot a gyakori járványok, valamint az egymást követő birodalmak uralma tovább mélyítette.

Nevének pontos eredete máig vita tárgya. Arab nyelvészek valószínűsitik annak iszlám előtti eredetét, általában a középperzsa nyelvben keresték a gyökerét^[5]. A legelterjedtebb értelmezés szerint a név jelentése „Isten adománya”, amelyet a bagh („isten”) és dād („adott”) szavak összetételéből eredeztetnek.^[6] A kifejezés az óperzsa boghu alakhoz vezethető vissza, amely rokonságban áll az indoiráni bhag és a szláv bog („isten”) szóval. Hasonló szerkezet figyelhető meg a perzsa Mehrdád (Mithradāt) névben is, amelynek jelentése „Mithra által adott”. A bagh előtag más földrajzi nevekben is megjelenik, például Baghlan és Bagram (Afganisztán), Baghshan (Irán) és Baghdati (Grúzia). Más tudósok szerint a név arámi eredetre vezethető vissza.

Bagdad egy hatalmas síkság közepén fekszik, melyen a Tigris halad keresztül. A terület, amelyre a város épült, szinte teljesen lapos és alacsony fekvésű.

Bagdadban a szubtrópusi száraz éghajlat jellemző. Az egyik legforróbb város a világon, mivel a nyáron júniustól augusztusig az átlagos maximum hőmérséklet 44 °C körüli, csapadék pedig szinte sohasem esik. Az éjszakai hőmérséklet nyáron ritkán van 24 °C alatt. Mivel a páratartalom nagyon alacsony (általában 10%), porviharok is előfordulhatnak.

Télen enyhék a nappalok, decembertől februárig a maximum átlaghőmérséklet 16-18 °C. A reggelek hidegek, de fagypont alatti hőmérséklet csak egy-két alkalommal figyelhető meg évente.

Csapadék szinte kizárólag csak a novembertől márciusig terjedő időszakban esik, mértéke átlagosan mintegy 150 mm évente. Az első hóesés, melyet az elmúlt 100 évben feljegyeztek Bagdad történetében 2008. január 11.-én volt.^[7]

Bagdad éghajlati jellemzői

Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	16,0	19,0	22,0	29,0	36,0	41,0	43,0	44,0	40,0	34,0	25,0	18,0	30,6
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	3,8	5,5	9,6	15,2	20,1	23,3	25,5	24,5	20,7	15,9	9,2	5,1	14,9
Átl. csapadékmennyiség (mm)	26	28	28	17	7	0	0	0	0	3	21	26	156
Havi napsütéses órák száma	192	203	244	255	300	348	347	353	315	272	213	195	3237
Forrás: Climate & Temperature, Meteorological Organisation

A Tigris folyó középső szakaszán fekvő Bagdad környéke már az ókorban is sűrűn lakott terület volt. A régió része volt a Mezopotámia néven ismert térségnek, amelyet az emberi civilizáció egyik bölcsőjeként tartanak számon. A területet az ókorban különböző birodalmak uralták: a sumérok, az akkádok, az asszírok, majd a babiloniak. A késő ókorban a Szászánida Birodalom része lett.

A 7. század közepén az iszlám világ politikai központja Damaszkusz volt, az Omajjád kalifák székvárosa. Azonban az Omajjádok ellen a 740-es évektől egyre erősödő elégedetlenség bontakozott ki, amelyet végül az Abbászidák döntöttek meg. 750-ben új politikai központot keresett a hatalmat szerzett dinasztia, amely jobban tükrözte uralmuk súlypontját.

Bagdadot 762-ben alapították hivatalosan. Abu Dzsaafar Abdalláh ibn Muhammad a második Abbászída kalifa kiválasztotta a Tigris partján fekvő helyet, mert stratégiailag kedvező volt: a folyó biztosította a vízellátást és a kereskedelmi lehetőségeket, míg a környező termékeny síkság élelmet nyújtott a lakosságnak. A vállalkozáshoz óriási erőforrásokat mozgósítottak: az arab krónikások 100 000 munkásról és kézművesről, valamint 18 millió aranydinárról vagy 100 millió ezüst dirhamról tudósítanak.^[5]

Az új várost kör alakúra tervezték meg, ezért kapta a „Kerek Város” (Madinat al-Manszúr) elnevezést. A korszak során a hivatalos elnevezése a Béke Városa (arabul: مدينة السلام, latinul: Madínát as-Szalám). A kör forma szimbolikus jelentőségű volt, a világmindenség harmóniáját tükrözte, és a kalifa központi szerepét fejezte ki. A várost négy kapuval látták el, amelyek a főbb kereskedelmi utakhoz kapcsolódtak: a Baszra, a Kufa, a Horászán és a Szíria felé vezető utakkal. A Kerek Város közepén állt a kalifa palotája (Aranykapu-palota) és a nagymecset, amelyek a politikai és vallási hatalom szimbólumai voltak. Bár a Kerek Városból ma alig maradt fenn valami, korabeli beszámolók és régészeti nyomok alapján viszonylag pontosan rekonstruálható az elrendezés.

A 8. századtól Bagdad rohamosan nőtt, és lakossága gyorsan elérhette az 1 millió főt, amivel korának legnagyobb városa lett. A városban külön negyedek alakultak ki kereskedők, kézművesek, tudósok és különböző vallási közösségek számára. A híres Ezeregyéjszaka meseciklusa is ezt a korszakot idézi, bár sok elemét későbbi legendák színezték ki.Bagdad gyors felemelkedése nemcsak politikai, hanem gazdasági tényezőknek is köszönhető volt. A város a Selyemút egyik legfontosabb állomása lett.

A 9. század elején al-Mamún kalifa (ur. 813–833) létrehozta a híres Bölcsesség Házát (Bayt al-Ḥikma), amely a kor tudományos központja lett. Itt görög, szír, perzsa és indiai műveket fordítottak arab nyelvre, és számos tudós dolgozott matematikán, csillagászaton, orvosláson, filozófián. Olyan nevek kötődnek Bagdadhoz, mint al-Hvárizmi (az algebra atyja), Hunajn ibn Iszhák al-Ibádi (orvosi és filozófiai szövegek fordítója), vagy al-Kindí (filozófus). A tudományos élet pezsgése hozzájárult ahhoz, hogy Bagdad az iszlám aranykor egyik szimbóluma lett.^[8]

A kalifák hatalma a 10. század közepére névlegessé vált. 936-ban Ibn Ráik, egy környékbeli sejk, majd 945-től az iráni Buvajhidák szerezték meg a város és a kalifa feletti ellenőrzést, amit 1055-ben a szeldzsukok vettek át tőlük. A város, bár politikai súlyát elvesztette, egészen a 13. századig megőrizte fontos kulturális pozícióját.

1258-ban végül a Hülegü vezette mongolok bevették, lerombolták és többszázezer lakost mészároltak le.^[9] A kalifák Egyiptomban kerestek menedéket, a kifosztott Bagdad pedig hosszú időre jelentőségét vesztette, népessége is jelentősen lecsökkent.

A 16. században az Oszmán Birodalom hódította meg, melynek vilajetszékhelye lett. Az ismételt perzsa támadások ellenére az oszmán fennhatóság alatt állt egészen az első világháborúig, kivéve egy rövid időszakot (1623–1638), amikor a perzsák uralma alatt volt.^[9]

A 19. században Bagdadban nőtt az európai befolyás a kereskedelem fokozásával. A században a jólét növekedett Bagdadban. 1860 és 1914 között több oszmán kormányzó fejlesztette a várost, különösen Midhat Paşa. Hivatali ideje alatt (1869–72) leromboltatta a régi városfalakat, megreformálta a közigazgatást és modern nyomdát állított fel. Létrejött a távíró, katonai gyárak, valamint modern kórházak és iskolák létesültek.^[9]

1917-ben a mezopotámiai hadjárat harcaiban a Brit Birodalom elfoglalta, 1921-től a Brit Mandátum alatti Iraki Királyság (Mantadory Iraq), majd 1932-től a független Irak fővárosa. Az ország legnagyobb kereskedővárosa (szőnyeg, sálak, selyem, iparcikkek, gyapot, ópium, datolya, rizs, szézám), amely tipikusan keleties külsejű, szűk utcás, lapos tetejű fehér házakból felépített település volt.^[10]

1941-ben a brit hadsereg ismét elfoglalta. 1958-ban katonai puccs megdöntötte a királyságot. Több további katonai puccs és forradalom után, az 1960-as évek végére után indult újra fejlődésnek.

A város jelentősen sérült az 1991-es Öböl-háború bombázásai során és infrastruktúrájának nagy része elpusztult.^[9]

2003-ban az amerikaiak megszállták a Bagdadot. (Lásd: Iraki háború.) A város az amerikai bombázások során ismét jelentős károkat szenvedett. Gyakorlatilag polgárháborús helyzet alakult ki, amit nehéz volt kordában tartani.

• 
  2003-as rakétatámadás
• 
  Városkapu amerikai tankokkal (2003)

2007 végére stabilizálódott a helyzet: a merényletek megritkultak, kezdtek visszaköltözni az emberek, most már éjszaka is kimehettek az utcára, újra zenés lakodalmakat kezdtek tartani, sőt – egyes források szerint – szeszboltok is nyíltak.^[11]

2019 végén a tüntetők Bagdad és más iraki városok utcáira vonultak, hogy demonstráljanak a gazdasági fejlődés hiánya, a kormányzati korrupció és a belügyekbe történő külföldi beavatkozás ellen. Egy tüntetőcsoport megtámadta az Egyesült Államok bagdadi nagykövetségét is.^[9]

2020. január 3-án az Egyesült Államok légicsapást hajtott végre a bagdadi nemzetközi repülőtér ellen, az iráni Forradalmi Gárda legfőbb parancsnokát megcélozva, és megölte a vele együtt tartózkodó iraki milícia vezetőjét is.^[9]

A bagdadi agglomeráció lakosságát 2015-ben 7,2 millióra becsülték.

Az egykor jelentős nyugati közösség 1958 óta lecsökkent, és ma főként üzletemberekre, a diplomáciai testület tagjaira és a külföldi vállalatok vezetőire korlátozódik. Hasonlóképpen a város egykor külföldi arabok, köztük többszázezer egyiptomi otthona volt. Sokan az öböl-háború előtt hagyták el az országot.^[9]

Egykor egy nagy zsidó közösségnek is otthont adott, az etnikai üldözés azonban az 1950-es évektől kezdve azonban a legtöbb zsidót elűzte az országból, és a 20. század végére gyakorlatilag egy sem maradt közülük.^[9]

A városban iraki arabot beszélnek, az arab nyelv egy dialektusát.

A káld katolikus egyház szír arámi nyelven vezeti le a liturgiát. Mivel azonban a hívek többsége arabul beszél, a lakosság arab nyelvét egyre inkább használják imák, bibliai szakaszok mondásakor, és a szentmise gyakran kétnyelvű. A vallási oktatás arab nyelven folyik.

A lakosság 95%-a muszlim. Ennek megfelelően számtalan mecset található Bagdadban, amelyek közül a leghíresebb az Abu Hanifa mecset. A 2003-as háború előtt a muszlimok 65 százaléka szunnita, 35 százaléka pedig síita volt. Azóta ez az arány változott.

Bagdadban vallásilag síita, szunnita, asszír / káld / szír, örmény és vegyes városrészek találhatók.

A keresztények aránya csekély, talán 1-2%. A városban négy katolikus főegyházmegyének: a örmény katolikus, káld katolikus, a latin és a szír katolikus főegyházmegyének az érseki széke is megtalálható. A városban székel az asszír keleti egyház patriarchája.

A város építészete a hagyományos két- vagy háromemeletes téglaházaktól a modern acél-, üveg- és betonszerkezetekig terjed. A hagyományos bagdadi ház általában egy zsúfolt beépítésű, keskeny utcán található, rácsos ablakokkal, és fallal körülvett belső udvarral rendelkezik.^[9]

A késő oszmán korszak néhány szép épülete az Al-Karkh, Ruṣzāfah és Al-Kāẓimiyyah negyedekben található.^[9]

A város az ország legjelentősebb képzési központja. Több egyetem is található itt, például a Bagdadi egyetem, az Al-Mustansiriyya egyetem és a Műszaki egyetem.

Bagdad múzeumai közül a legfontosabb:^[9]

• az Iraki Múzeum (1923), amely az ókori Mezopotámia fontos régészeti kincseit tartalmazza;
• a Modern Művészetek Nemzeti Múzeuma (1962), amely iraki művészek festményeinek, szobrainak és kerámiájának gyűjteményét tartalmazza.

Az iszlám világ legfontosabb mecsetjei és szentélyei közül több található itt:^[9]

• a Mūsai al-Kāẓim és Muḥammad al-Jawād síita imámok szentélye Al-Kāẓimiyyah-ban;
• a szunnita Abū Ḥanīfah szentélye Al-Aʿẓamiyyah-ban;
• az ʿAbd al-Qādir al-Jīlānī , a qādiriyyah szúfi rend alapítójának szentélye Ruṣzāfah-ban.

• Bagdad–Baszra nagysebességű vasútvonal

• Nyáry Ernő (1906-1987) karmelita szerzetes, bagdadi érsek (1954-1983)^[12]

• Adil Abd al-Mahdi, volt alelnök
• Ijád Allavi, volt miniszterelnök
• Zaha Hadid építész
• Kuszaj Huszein, Szaddám Huszein második fia
• Ibn Kammúna filozófus
• Jaqúb bin Killísz, a Fátimidák vezírje
• Mona Yahia író
• Susanne Ayoub írónő

• Ammán, Jordánia
• Bejrút, Libanon
• Kairó, Egyiptom
• Dubaj, Arab Emírségek
• Szanaa, Jemen

• 
  Városkép
• 
  Városkép a Tigris folyó mellett
• 
  Új épületeket húznak fel a 2010-es években
• 
  Utcakép
• 
  Utcakép
• 
  Kongresszusi központ
• 
  Piackép

• ↑ Kiss Lajos: Kiss, Lajos. Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai (1980). ISBN 963 05 2277 2 

• Képriport Bagdadról (magyarul)