1979

Ez a szócikk az 1979. évről szól. Az 1979-es számról szóló cikket lásd itt: 1979 (szám).

1979 más naptárakban
Gergely-naptár	1979
Ab urbe condita	2732
Bahái naptár	135 – 136
Berber naptár	2929
Bizánci naptár	7487 – 7488
Buddhista naptár	2523
Burmai naptár	1341
Dzsucse-naptár	68
Etióp naptár	1971 – 1972
Hindu naptárak
Vikram Samvat	2034 – 2035
Shaka Samvat	1901 – 1902
Holocén naptár	11979
Iráni naptár	1357 – 1358
Japán naptár	2639 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár	4675–4676
Kopt naptár	1695 – 1696
Koreai naptár	4312
Muszlim naptár	1399 – 1400
Szeleukida naptár	2290–2291
Örmény naptár	1428 ԹՎ ՌՆԻԸ
Thai szoláris naptár	2522
Zsidó naptár	5739 – 5740

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek – 2010-es évek – 2020-as évek

Évek: 1974 – 1975 – 1976 – 1977 – 1978 – 1979 – 1980 – 1981 – 1982 – 1983 – 1984

• január 1.
  • Az Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság felveszi a diplomáciai kapcsolatokat.^[1]
  • Megszűnik a vízumkényszer Ausztria és Magyarország között.^[2]
  • Franciaországban bevezetik az Általános forgalmi adóértéktöbbletadót.^[3]
• január 7. – A kambodzsai felkelők és vietnámi csapatok elfoglalják Phnompent, Kambodzsa fővárosát.
• január 16. – Mohammad Reza Pahlavi iráni sah – feleségével és gyermekeivel – elhagyja az országot.^[4]
• január 17–24. – Népszámlálási adatok szerint a Szovjetunió lakossága 262 440 000;
• január 24. – II. János Pál pápa a Vatikánban fogadta Andrej Gromiko szovjet külügyminisztert.
• január 25.–február 1. – Első külföldi útján II. János Pál pápa a Dominikai Köztársaságba, Mexikóba és a Bahama-szigetekre látogat.
• január 25.–február 15. – gázkitörés a Bács-Kiskun megyei Zsanán
• január 29. – II. János Pál pápa részt vesz és felszólal a Latin-amerikai Püspöki Tanács (CELAM) pueblai konferenciáján.

• február 1. – Khomeini ajatollah, a legfőbb siíta vallási vezető visszatér Teheránba párizsi emigrációjából.^[4]
• február 11. – Iránban megbukik a Mohammad Reza Pahlavi sah nevével fémjelzett elnyomó rendszer.^[4]
• február 27. – Václav Havel levéllel fordul Rudolf Kirchschläger osztrák elnökhöz, melyben csehszlovákiai látogatása idején közbenjárását kéri a politikai foglyok érdekében.^[5]

• március 4. – Megjelenik II. János Pál pápa Redemptor hominis (Az ember Megváltója) kezdetű első, programadó enciklikája, melyben a kétségek és kételyek helyett a hit bizonyságát kínálja kora emberének.^[6]
• március 10. – Romániában megalakul az első szabad szakszervezet, a SLOMR (Sindicatul Liber al Oamenilor Muncii din România, Romániai Dolgozók Szabad Szakszervezete).^[7]
• március 12–14. – A kilencek konferenciája, bevezetik az európai valutaegységet.^[8]
• március 25. – Megérkezik a Kennedy Űrközpontba az első többször felhasználható űreszköz, a Columbia űrrepülőgép.
• március 26. – Az Egyiptommal kötött béke értelmében Izrael kivonul a Sínai-félszigetről.^[9]
• március 28. – A Three Mile Island-i atomerőmű-baleset. (A meghibásodott hűtőrendszer az Egyesült Államok legsúlyosabb nukleáris balesetét okozza.)

• április 1. – Az irániak elfogadják az iszlám köztársaság új alkotmányát, amely a legfőbb vallási vezető kezébe adta a hatalmat.^[4]
• április 2. – Az egyik szverdlovszki porcelángyár melletti titkos katonai laboratóriumból lépfene-baktérium szabadul el, ami több tucat ember halálát okozza (Szverdlovszki baleset), melyre csak a Szovjetunió összeomlásakor derül fény.^[10]
• április 11. – A NATO létrehozza a Különleges Csoportot, mely a hadszíntéri atomrendszerek fegyverzetkorlátozási vonatkozásait tanulmányozza.^[11]
• április 15. – – Földrengés Crna Gorában és a környező területeken.^[12]
• április 20. – Leonyid Brezsnyev szovjet főtitkár egészségügyi okok miatt nem vesz részt a Lenin-évforduló ünnepségein.

• május 3. – Parlamenti választás Nagy-Britanniában, amely a Margaret Thatcher vezette Konzervatív Párt győzelmével zárul.^[13]
• május 4. – Margaret Thatcher kerül a brit miniszterelnöki székbe.^[14] (Európában ő volt az első nő, aki kormányfővé választottak, és ő volt az első XX. századi brit miniszterelnök, aki pártja élén egymás után háromszor nyert választást.)^[15]
• május 23. – Karl Carstenst az NSZK elnökévé választják.^[16]
• május 29. – A csehszlovák hatóságok letartóztatják a Jogtalanul Üldözötteket Védelmező Bizottság (VONS) 15 tagját, közülük hat ellen pert indítanak, és 2-5 éves szabadságvesztésre ítélik őket, köztük van Václav Havel és Jiří Dienstbier.^[17]

• június 1. – A sajóbábonyi TNT-robbanás.
• június 2–10. – Először zarándokol hazájába, Lengyelországba II. János Pál pápa.^[18] (Találkozott Henryk Jabłoński államelnökkel és Edward Gierek első titkárral.)
• június 4. – Jerry John Rawlings repülő hadnagy – egy katonai puccs élén – magához ragadja a hatalmat Ghánában.^[19]
• június 9. – A Magyar Kereskedelmi Kamara és a Hírlapkiadó Vállalat alapításában megjelenik a Heti Világgazdaság.^[20]
• június 18. – Leonyid Brezsnyev és Jimmy Carter amerikai elnök Bécsben aláírja a SALT–2 megállapodást.^[21]

• július 23. – A csehszlovák hatóságok letartóztatják – később eljárás nélkül szabadon engedik – Duray Miklóst, mint VONS szimpatizánst. (Letartóztatását a következő hetekben számos magyar értelmiségi kihallgatása, házkutatások sora követi.)^[22]

• szeptember 1. – Felrobban a brassói traktorgyár régi öntödéje. 47 munkás meghal, 46 súlyosan megsebesül. Ez volt minden idők legnagyobb romániai munkabalesete.^[23]
• szeptember 7. - Ünnepélyes keretek között Tiszaújvárosban felavatják Magyarország negyedik legnagyobb erőművét, az AES-Tisza II hőerőművet.
• szeptember 17. – Afganisztánban egy puccs során megölik Taraki szovjetbarát pártvezért. Helyére a nacionalista Hafizullah Amin, a volt miniszterelnök lép.
• szeptember 24. – Ghánában a katonai vezetés átadja a hatalmat – a választáson győztes – Hilla Limannak, akinek vezetésével létrejön a harmadik köztársaság.
• szeptember 29.–október 8. – II. János Pál pápa apostoli látogatása Írországban és az Egyesült Államokban.

• október 1. – Alhaji Shehu Shagari vezetésével újra polgári kormányzás veszi kezdetét Nigériában.^[24][25]
• október 2. – II. János Pál pápa felszólal az ENSZ közgyűlésén.
• október 19. – A Szovjetunió és Nicaragua között diplomáciai kapcsolat létesül.
• október 26. – A Koreai Központi Hírszerző Ügynökség (KCIA) igazgatója agyonlövi – az 1961-es katonai puccsal hatalomra kerülő – Pak Csong Hi tábornok-államfőt.^[26]

• november 4. – Iszlám forradalmárok elfoglalják az USA teheráni nagykövetségét, 61 diplomatát és alkalmazottat túszul ejtve.^[4]
• november 20. – Iszlám fundamentalisták felkelése Szaúd-Arábiában a nyugatbarát kormány ellen. Fegyveresek elfoglalják a mekkai Nagymecsetet, 6000 zarándokot túszul ejtenek. A lázadást több hetes véres ostrom után, francia különleges egységek segítségével sikerül leverni.
• november 23.. – Az Román Kommunista Párt XII. kongresszusának zárónapján a párt egyik alapítója, a 84 éves Constantin Pîrvulescu beszédében Ceauşescu újraválasztása ellen foglal állást, mivel – véleménye szerint – a politikus „saját érdekeit az országéi fölé helyezte, megszegte a pártdemokráciát és példátlan személyi kultusz középpontjává vált”.^[27]
• november 26. – Venezuelában 500 milliárd barrelre becsült olajlelőhelyet fedeznek fel, ettől megkétszereződnek az OPEC tartalékai.
• november 28–30. – II. János Pál pápa apostoli látogatása Törökországban, hogy új ökumenikus megbeszélést kezdjen az ortodox egyházzal.

• december 5. – A szovjet külügyminisztérium tiltakozik az amerikai közepes hatótávolságú rakéták tervezett nyugat-európai telepítése ellen.
• december 11. – Befejezi munkáját a NATO Különleges Csoport.
• december 12. – A NATO–tagországok külügy- és védelmi miniszterek rendkívüli értekezlete Brüsszelben.^[28]
• december 22. – Omišaljon felavatják az Adria-kőolajvezetéket.^[29]
• december 25. – Három – légi úton Kabulba szállított – szovjet légideszantezred elfoglalja az afgán főváros repülőterét, majd négy gépesített lövészhadosztály lépi át a közös határt.
• december 27. – Egy afgán csoport – szovjet segítséggel – megöli Hafizullah Amin elnököt, s az ország vezetőjévé Babrak Karmalt teszik meg.
• december 29. – Az Észak-atlanti Tanács rendkívüli ülése azt követően, hogy a szovjet erők behatoltak Afganisztánba.^[11] (>> december 25–26.)

• Megalakul Magyarország első természetvédelmi egyesülete, a Bükki Nemzeti Park Baráti Köre (jelenleg: Holocén Természetvédelmi Egyesület).

• augusztus 16. – George Lucas filmje, a Csillagok háborúja első bemutatója Magyarországon
• A Seriff az égből sci-fi vígjáték olaszországi bemutatója

• Somlyó György – Másutt (tanulmányok), Szépirodalmi
• Esterházy Péter – Termelési-regény (kisregény). Regény. Bp., Magvető, 474 o.
• Megjelenik Grendel Lajos Hűtlenek című elbeszéléskötete.^[30]

• november 28. – Lezuhan az Air New Zealand 901-es járata az Antarktiszon. A gépen utazó 302 ember életét vesztette.^[31]

• A Újpesti Dózsa nyeri az NB1-et. Ez a klub 18. bajnoki címe.

• március 5. – a Voyager–1 280 ezer km-re közelítette meg a Jupitert
• július 9. – a Voyager–2 650 ezer km-re közelítette meg a Jupitert

• ABBA: Voulez-Vous
• AC/DC: Highway to Hell
• Amii Stewart: Knock on Wood / Paradise Bird
• Amanda Lear: Never Trust a Pretty Face
• Accept: Accept
• Aerosmith: Night in the Ruts
• Bad Company: Desolation Angels
• Bee Gees: Spirits Having Flown
• Carole King: Touch the Sky
• Cher: Take Me Home / Prisoner
• Grace Jones: Muse
• The B-52’s: The B-52’s
• The Stranglers: The Raven
• The Beach Boys: L.A. (Light Album)
• Kool & the Gang: Ladies' Night
• Blondie: Eat to the Beat
• Richard Sanderson: No Stickers Please
• Status Quo: Whatever You Want
• Donna Summer: Bad Girls
• The Pointer Sisters: Priority
• Foreigner: Head Games
• Kiss: Dynasty
• Kim Carnes: St. Vincent's Court
• David Bowie: Lodger
• Tina Turner: Love Explosion
• The Clash: London Calling
• Dire Straits: Communiqué
• Michael Jackson: Off the Wall
• Motörhead: Overkill / Bomber
• Mike Oldfield: Platinum
• Joy Division: Unknown Pleasures
• Madness: One Step Beyond…
• Fleetwood Mac: Tusk
• Gary Numan: The Pleasure Principle
• Pink Floyd: The Wall
• REO Speedwagon: Nine Lives
• Scorpions: Lovedrive
• Sister Sledge: We Are Family
• Supertramp: Breakfast in America
• The Police: Reggatta de Blanc
• Queen: Live Killers
• Suzi Quatro: Suzi... and Other Four Letter Words
• The Specials: Specials
• Van Halen: Van Halen II
• The Who: The Kids Are Alright
• Wire: 154
• Whitesnake: Lovehunter
• Frank Zappa: Sheik Yerbouti
• Rainbow: Down To Earth
• Tina Turner: Love Explosion

• Cseh Tamás – Bereményi Géza: Fehér babák takarodója
• Karády Katalin
• Koncz Zsuzsa: Valahol
• Koós János: Koós III.
• Kovács Kati: Szívemben zengő dal
• Kovács Kati és a Neoton Família: Disco Party
• Mini: Úton a Föld felé
• Neoton Família: Napraforgó
• Generál: Piros bicikli
• Omega: Gammapolis
• Piramis: III.
• Sztevanovity Zorán: III.

• január 2. – Robert Newbery, ausztrál műugró
• január 8. – Adrian Mutu, román labdarúgó
• január 8. – Sarah Polley („Váratlan utazás”) kanadai színésznő, énekesnő, filmrendező és forgatókönyvíró
• január 13. – Jang Vej, kínai tollaslabdázó
• január 17. – Bill May világbajnok amerikai szinkronúszó
• január 18. – Paulo Ferreira, portugál labdarúgó
• január 18. – Jay Chou, tajvani énekes, színész, rendező, zeneszerző
• január 22. – Végső István történész, kiskunhalasi helytörténész, levéltáros
• január 26. – Janne Heiskanen finn zenész, dobos († 2022)
• január 29. – Andrew Keegan, amerikai színész
• január 29. – Eduardo Mingas, angolai kosárlabdázó
• január 29. – Sören Mackeben német vízilabdázó
• február 12. – Jesse Spencer ausztrál színész
• február 16. – Valentino Rossi, motorversenyző
• február 21. – Pascal Chimbonda francia labdarúgó
• február 21. – Jennifer Love Hewitt amerikai színésznő
• február 21. – Mahó Andrea színésznő, énekesnő
• február 27. – Pavel Novotný cseh kosárlabdázó
• február 28. – Ivo Karlović, horvát teniszező
• február 28. – Vindisch Ferenc vízilabdázó
• március 2. – Sergei Davydov, fehérorosz műkorcsolyázó
• március 6. – Pollágh Péter, magyar költő
• március 7. – Tóth Attila színművész, webdesigner
• március 9. – Anson Henry, kanadai atléta
• március 10. – Bodor Richárd, magyar úszó
• március 11. – Josh Cartu, kanadai származású üzletember és autóversenyző
• március 11. – Száraz Dénes magyar színész
• március 11. – Joel Madden amerikai énekes
• március 11. – Benji Madden amerikai gitáros, vokalista
• március 14. – Chris Klein amerikai színész
• március 14. – Nicolas Anelka, francia labdarúgó
• március 18. – Adam Levine, amerikai énekes, zeneszerző, vállalkozó, alkalmi színész
• március 19. – Ivan Ljubičić, horvát teniszező
• március 20. – Balog József zongoraművész
• március 25. – Lee Pace amerikai színész
• március 28. – Daniel Montenegro argentin labdarúgó
• március 30. – Gál Róbert, magyar tornász
• április 4. – Heath Ledger, ausztrál színész († 2008)
• április 8. – Alexi Laiho, a finn Children of Bodom frontembere
• április 12. – Cezar Bădiţă román úszó
• április 16. – Christijan Albers, holland autóversenyző, Formula–1-es pilóta
• április 17. – Wang Feng, kínai műugró
• április 19. – Kate Hudson, amerikai színésznő
• április 20. – Gregor Tait, angol úszó
• április 21. – James McAvoy, angol színész
• április 21. – Dominic Zamprogna kanadai színész
• április 22. – Gera Zoltán, labdarúgó
• április 23. – Lauri Ylönen, finn énekes
• április 26. – Mezei Kitty, magyar szinkronszínész, színésznő
• április 27. – Montserrat Pujol, andorrai atléta
• május 1. – Pauli Rantasalmi finn zenész, gitáros
• május 5. – Cozombolis Leonidász Péter, magyar énekes
• május 5. – Vincent Kartheiser, amerikai színész
• május 10. – Bodor Richárd, úszó
• május 12. – Ricardo Bell, magyar pornószínész
• május 13. – Jakab Albert Zsolt erdélyi néprajzkutató
• május 19. – Majoross Gergely, magyar jégkorongozó
• május 25. – Corbin Allred, amerikai színész
• május 27. – Peller Károly, operett énekes
• május 28. – Jesse Bradford, amerikai színész
• május 29. – Javier Carriqueo, argentin sprinter
• június 3. – Christian Malcolm, angol atléta
  • Zámbori Soma – magyar színész, szinkronszínész
• június 8. – Derek Trucks amerikai gitáros
• június 12. – Gáspár László énekes
• június 15. – Fenyő Iván színész
• június 15. – Steven Barnett, ausztrál műugró
• június 20. – Márkus Judit színésznő
• június 21. – Chris Pratt amerikai színész
• június 22. – Paul Campbell, kanadai színész
• június 27. – Antonio Wannek, német színész
• június 29. – Marleen Veldhuis, holland úszónő
• július 9. – Kerékjártó Tamás, magyar úszó
• július 11. – Éric Abidal francia labdarúgó
• július 12. – Vadász Bea, magyar szinkronszínész
• július 14. – Maier Petruţa Ramona, román kézilabdázó^[32]
• július 15. – Travis Fimmel, ausztrál modell, színész
• július 16. – Jim Banks amerikai politikus, katona
• július 22. – Budai Krisztián, magyar jégkorongozó
• július 23. – Balzsay Károly, magyar világbajnok ökölvívó
• augusztus 1. – Jason Momoa, amerikai modell, színész
• augusztus 3. – Evangeline Lilly, kanadai színésznő
• augusztus 5. – David Healy, északír labdarúgó
• augusztus 5. – Majka, magyar rapper, dalszövegíró, műsorvezető
• augusztus 7. – Eric Johnson, kanadai színész
• augusztus 7. – Youssef Baba, marokkói sprinter
• augusztus 8. – Mujahid Zoltán énekes
• augusztus 9. – José Guerra kubai műugró
• augusztus 12. – Austra Skujyte, litván súlylökő
• augusztus 19. – Andrea Coppolino, olasz tornász
• augusztus 21. – Tolnai Talida, román kézilabdázó^[33]
• augusztus 24. – Tóth Zoltán, magyar műkorcsolyázó
• szeptember 8. – Lékó Péter, sakknagymester
• szeptember 8. – Pink, amerikai énekesnő
• szeptember 9. – Lukas Behnken, amerikai színész
• szeptember 15. – Dave Annable, amerikai színész
• szeptember 22. – Emilie Autumn, amerikai énekesnő, hegedűművész
• szeptember 24. – Ted Jan Roberts, amerikai színész
• szeptember 24. - Justin Bruening amerikai színész
• szeptember 25. – Jason Koumas, Walesi válogatott, labdarúgó
• szeptember 25. – Michele Scarponi, olasz kerékpáros († 2017)
• szeptember 27. – Görög Zita, modell műsorvezető
• szeptember 27. – Horváth Zoltán válogatott kosárlabdázó († 2009)
• szeptember 29. – Szabó Simon magyar színművész
• szeptember 30. – Primož Kozmus, szlovén kalapácsvető
• október 1. – Pukli István, magyar–történelem szakos tanár
• október 2. – Yann Cucherat, francia tornász
• október 3. – Josh Klinghoffer, a Red Hot Chili Peppers gitárosa
• október 11. – Sergio Alvarez, kubai súlyemelő
• október 15. – Paul Robinson angol labdarúgó
• október 16. – Ambrus Tamás , lemezlovas
• október 17. – Kimi Räikkönen finn autóversenyző, Formula–1-es pilóta, 2007 világbajnoka
• október 18. – Ana Pouhila, tongai atléta
• október 20. – John Krasinski, amerikai színész
• október 27. – George Helmy amerikai politikus
• október 28. – Aki Hakala finn zenész, dobos
• október 29. – Andrew-Lee Potts angol színész
• november 2. – Silvio Smalun, német műkorcsolyázó
• november 10. – Kovalovszky Dániel, fotóriporter, fotóművész
• november 14. – Olha Kosztyantinyivna Kurilenko, ukrán modell és filmszínész
• november 22. – Raúl Arévalo spanyol színész
• november 22. - Fésűs Bea – magyar színésznő, szinkronszínész
• november 23. – Nihat Kahveci török labdarúgó
• november 27. – Teemu Tainio finn labdarúgó
• november 27. – Eero Heinonen finn zenész, basszusgitáros
• december 1. – Madaras Norbert, olimpiai bajnok vízilabdázó
• december 2. – Stefanovics Angéla Jászai Mari-díjas magyar színésznő, forgatókönyvíró, filmrendező
• december 4. – Gareth Jones, walesi rugbyjátékos († 2008)
• december 5. – Nick Stahl, amerikai színész
• december 5. – Khumiso Ikgopoleng, botswanai ökölvívó
• december 6. – Filó Tamás labdarúgó
• december 11. – Massimo Scali, olasz műkorcsolyázó
• december 13. – Artem Csubarov, orosz jégkorongozó
• december 14. – Michael Owen, angol labdarúgó
• december 15. – Adam Brody, amerikai színész
• december 18. – Bálint Éva, színésznő
• december 28. – James Blake, amerikai teniszező
• december 28. – Daniel Forfang, norvég síugró
• december 29. – Diego Luna, mexikói színész
• december 31. – Hercegfalvi Zoltán labdarúgó

• január 15. – Hollósi Frigyes, evezős, úszó, edző, sportvezető (* 1906)
• január 28. – Berei Andor magyar közgazdász, politikus, egyetemi oktató (* 1900)
• február 4. – Harangi Imre, olimpiai bajnok ökölvívó (* 1913)
• február 7. – Josef Mengele, az auschwitzi koncentrációs tábor orvosa (* 1911)
• február 9. – Gábor Dénes, magyar származású Nobel-díjas tudós, a hologram feltalálója (* 1900)
• február 10. – Edvard Kardelj, szlovén származású jugoszláv kommunista politikus, a munkásönigazgatás teoretikusa, Tito legközelebbi munkatársa (* 1910)
• február 15. – Huszty Dénes, gépészmérnök, akusztikus (* 1927)
• március 1. – Mustafa Barzani, iraki kurd vezér (* 1903)
• március 6. – Kádas Géza, úszó (* 1926)
• március 12. – Vaszy Viktor, zeneszerző, karmester (* 1903)
• április 4.
  • Mesterházi Lajos, író (* 1916)
  • Zulfikar Ali Bhutto, volt pakisztáni miniszterelnök, köztársasági elnök (* 1928)
• április 10. – Várkonyi Zoltán, színész, rendező (* 1912)
• május 3. – Abádi Ervin, író, grafikus (* 1918)
• május 10. – Bibó István, jogász, politológus (* 1911)
• május 17. – Donyale Luna, amerikai modell, színésznő (* 1945)
• május 18. – Consuelo Suncín Sandoval Zeceña, salvadori művésznő, Antoine de Saint-Exupéry felesége (* 1901)
• május 26. – Utassy Sándor magyar mellúszó (* 1931)
• június 11. – John Wayne, amerikai színész (* 1907)
• június 12. – Nagy Ferenc, volt magyar miniszterelnök, kisgazda politikus (* 1903)
• június 15. – Gyurkó Lajos, magyar tábornok (* 1912)
• június 19. – Passuth László, író, műfordító (* 1900)
• június 24. – Örkény István, író (* 1912)
• július 1.
  • Medovarszki Mihály: tanácselnök (polgármester), párttitkár ( 1910)
  • Gyenge Árpád, magyar színész (* 1925)
• július 8. – Tomonaga Sinicsiró, japán fizikus, a kvantum-elektrodinamika egyik atyja, amiért 1965-ben megosztva fizikai Nobel-díjat kapott Richard Feynmannal és Julian Schwingerrel (* 1906)
• július 12. – Georgij Mihajlovics Berijev, szovjet repülőgép-tervező (* 1903)
• július 22. – Kocsis Sándor, labdarúgó, az Aranycsapat csatára (* 1929)
• augusztus 3. – Bertil Gotthard Ohlin svéd közgazdász, politikus (* 1899)
• augusztus 17. – Kesztyűs Loránd orvos, immunológus, az MTA tagja, a magyarországi immunológia úttörő jelentőségű alakja (* 1915)
• augusztus 26. – Mika Waltari, finn író (* 1908)
• augusztus 27. – Lajos Ferenc battenbergi herceg battenbergi herceg, India alkirálya és főkormányzója, Burma grófja, illetve várgrófja, Romsey bárója, a Brit Királyi Hadsereg parancsnoka (* 1900)
• augusztus 28. – Konsztantyin Mihajlovics Szimonov, orosz író, költő (* 1915)
• szeptember 1. – Tarján Róbert, orvos, az orvostudományok doktora (* 1913)
• szeptember 4. – Öveges József, Kossuth-díjas fizikus, egyetemi tanár (* 1895)
• szeptember 13. – Krepuska István magyar jégkorongozó (* 1899)
• szeptember 14. – Pátzay Pál, magyar szobrászművész, éremművész (* 1896)
• szeptember 20. – Ludvik Svoboda, csehszlovák köztársasági elnök, tábornok (* 1895)
• szeptember 25.
  • Ignácz Rózsa, író, műfordító (* 1909)
  • Tapio Rautavaara, finn énekes, sportoló, filmszínész (* 1915)
• október 10. – Angyal László magyar zeneszerző (* 1900)
• október 22.
  • Nadia Boulanger, zenepedagógus (* 1887)
  • Jakabos Ödön erdélyi magyar író (* 1940)
• október 28. – Csűrös Zoltán vegyészmérnök, az MTA tagja (* 1901)
• november 7. – Joó Rózsi, magyar színésznő (* 1900)
• november 21. – Zsozef Jakovlevics Kotyin, szovjet harckocsitervező, miniszterhelyettes (* 1908)
• november – Klein Antal magyarországi német földbirtokos, főispán, országgyűlési képviselő (* 1885)
• december 1. – Maszlay Lajos, olimpiai bronzérmes, világbajnok vívó (* 1903)
• december 24. – Béri Géza, magyar költő, író, műfordító (* 1933)
• december 27. – Hafizullah Amin, afgán elnök (* 1929)
• december 31. – Luis Induni, olasz-spanyol színész (* 1920)

Fizikai	Sheldon Lee Glashow, Abdus Salam, Steven Weinberg
Kémiai	Herbert Charles Brown, Georg Wittig
Orvosi-fiziológiai	Allan McLeod Cormack, Godfrey Hounsfield
Irodalmi	Odiszéasz Elítisz
Béke	Teréz anya
Közgazdasági	Theodore Schultz, Arthur Lewis

• ↑ Baló–Lipovecz: Tények Könyve '92. Szerk. Baló György–Lipovecz Iván. [Budapest]: Ráció. 1992.  
• ↑ Franciaország története: Franciaország története. II. Az új idők 1852-től napjainkig Szerk. Georges Duby. Budapest: Osiris. 2007. ISBN 978 963 389 757 7  

• ↑ Matz: Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott?: Uralkodói táblák a világtörténelemhez. Császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek. Ford. Hulley Orsolya. Átdolgozott, felújított kiadás. Budapest: Magyar Könyvklub. 2003. ISBN 963 547 849 6  
• ↑ Németország története: Heinrich August Winkler: Németország története a modern korban. II. kötet Budapest: Osiris. 2005. ISBN 963 389 691 6